Na ezt is túléltük- mondhatnám- hiszen bevallom tartottam tőle.
Azután egészen jól sült el. :)
Szurdokpüspökin voltunk az Anna-ligetben, vonatoztunk, túráztunk iszonyú meredek hegyoldalban, sok volt a nyávogás gyerek és szülő részéről egyaránt, mert persze senki nem erre készült :) de mégis mindenki hősiesen megcsinálta :)még én is, pedig az ehhez hasonló szintemelkedésnél már a padlón szokott lenni a vérnyomásom.
Pozitív volt, hogy nem láttam energiaitalt a gyerekeknél, az is, hogy a telefonjaikat nem zenehallgatásra hanem fényképezésre használták. Tudtak HINTÁZNI, LIBIKÓKÁZNI, ERDŐBEN CSÁMBOROGNI, FUTKÁROZNI, FOCIZNI, FÁT FARAGNI, PINGPONGOZNI magyarul számítógép nélkül élni, márpedig ez a mai világan nagy dolog, főleg hogy mindezt élvezték is :)
A naaaagy túrázás után pedig úgy estek neki a húslevesnek meg a bolognainak mint aki életében nem evett :)
Összességében jó volt, a gyerekek is jól érezték magukat és én is :)
Majd töltök fel képeket ha kapok a gyerekektől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése